Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Véresen Édes Álom

Kedves látogató köszöntelek az oldalamon! Ne ijedj meg a csúnya bácsitól odafent… Ez egy különleges oldal különleges történetekkel és tartalommal. Ha kedveled a morbid és erőszakos történeteket, akkor itt a helyed! Lelkem mélyén művésznek születtem ezért nem csak ilyen történeteket írok. Különleges és elgondolkoztató rövid kis történeteket is szoktam írni vagy éppen olyat, ami az eszembe jut. Az oldal színes és változatos néhol túlságosan is mesebeli a történet, de ez így van jól! Némelyik történet egy álomból született valamelyik csak úgy kipattant a fejemből. Ha szeretsz olvasni és nem riadsz vissza a néhol durva és néhol szomorú történetektől, akkor olvass bele bátran! Még rengeteg remek és egyben hátborzongató történet van a fejemben, ezért néha látogass vissza! A vér élteti az embert az álom pedig tovább éltet! Vérrel írtam-e sorokat nézd meg hát bátran! Likeold a facebook oldalamat is hogy tudasd velem, van értelme annak, amit csinálok! Kellemes olvasgatást! :) 2015 © Minden jog fenntartva...bla bla bla

Facebook

Túlvilági utazás 4

2013.05.12. 03:57 Chinguai Mészáros

Túlvilági utazás

4 rész

Túlvilági utazás.jpg

 

A kijelző elsötétült. A fények pislákolni kezdtek majd a szobák közti ajtók kinyíltak. A fentiek mérgesek voltak a nem várt hiba miatt. Az 23-as irányítót okolták mindenért. Odalent mindenki értetlenül nézett egymásra.

-          Ahogy látom, még mindenki életben van. Szólt Brian.

-          Az most jó? Kérdezte Cindy.

-          Nem tudom…

Senki, sem mert elmozdulni a helyéről. Zoey nem bírt magával és átment a másik szobába és leült Brian mellé. Cindy mérgesen arrébb húzódott. Zoey a fejét Brian vállára helyezte unottan.

-          Jól vagy? Kérdezte Brian.

-          Jól…

Cindy nem bírta szó nélkül hagyni a dolgot. Nagyon mérges volt.

-          Húzz vissza a saját csapatodhoz… most úgy is ti következtek! Mondta Cindy.

-          Nyugi… valami oka biztos van annak, hogy kinyíltak az ajtók!

Mindenki azon töprengett, hogy mitévő legyen. Nem működött a hang sem hiába próbáltak odafentről beszélni hozzájuk. A hibát nem sikerült elhárítaniuk. Aztán zajra lettek figyelmesek az egyik szobából. A lúzerek előtt megnyílt egy átjáró. Abby ránézett a többiekre majd bólintott. Felálltak és átsétáltak az átjárón, ami bezáródott mögöttük. Odafent a váratlan hiba miatt még idegesebbek lettek. Az irányítót kérték számon, de ő nem tudta, hogy mi történhetett. Az irányítónak egy mikrofonos fejhallgató volt a fején. Le kellett vennie, mert nem bírta az ordibálást hallgatni. Egyenesen a fülébe üvöltöttek.

-          Mi a fene folyik ott? Nincs időnk ilyen baromságokra! Kellenek azok a kulcsok.

-          Már hívtam a szerelőket… de mire ideérnek.

-          Nem érdekel! Csinálj valamit!

Az irányító levette a fejhallgatóját majd szép lassan felállt és kinézett az ablakon. Egy hatalmas toronyban volt egyes egyedül. Egy hatalmas vörösen izzó oszlopot bámult, ami felért a fellegekbe. Majd letekintett ahol fények ezreit lehetett látni. Odalent rengetek emberi lény élt. Különböztek az embertől egy kicsit, de mégis azok voltak. A külsejük ugyanolyan volt, de sokkal fejlettebbek voltak. Az életük hossza is kimagaslott. A galaxist veszély fenyegeti és csak is a földön lévő emberek tudják megmenteni. A többiek valahol ezen a bolygón egy fehér szobában voltak. A hatalmas torony alatt lévő földalatti létesítményben. Az igazi testük még mindig a buszban volt a földön ahol az idő nagyon lassan pergett. Még mindannyian életben voltak.

-          Hová lettek? Kérdezte Cindy.

-          Elmentek… haza?

A többiek is láttak, hogy mi történt ezért gyülekezőt hívtak össze, hogy megvitassák a következő lépést. A csapatok heves vitába elegyedtek egymással. Nem tudtak dűlőre jutni.

-          Brian… Brian… a kis szerencsétlen. Na hogy ment? Gúnyolódott Eric.

-          Képzeld jól! Felelte Cindy.

-          Most mit csináljunk? Kérdezte Rob.

-          Szerintem…

-          Kussolj Brian! Majd én megmondom! Szólt Eric.

A toronyban lévő irányító visszaült a helyére és figyelte az eseményeket.

-          Az ötletem a következő… ha megengeditek! Szólt közbe Brian.

-          Nem! Felelte Eric.

-          Azért hallgassuk meg. Mondta Alex Ericnek.

-          Így mindnyájan ha egy csapatként küzdünk tovább, akkor talán mindnyájan túléljük.

A toronyban az irányító hevesen rázta a fejét. Nem tudott közbe szólni.

-          Baromság… Mondta Eric.

-          Igaza van. Talán így túlélhetjük mindnyájan. Mondta Sarah.

-          A kulcsokat a gépbe kell helyezni… ha mind a hármat elforgatjuk benne, akkor megkaphatjuk az utolsó feladatot és hazajuthatunk.

-          Ugyan már. Sóhajtozott Eric.

-          Van jobb ötleted? Kérdezte Cindy.

-          Nincs…

A toronyban az irányító dühöngött magában. Tudta, hogy ez így nem lehetséges. Tudta azt is, hogy mi lehet ennek a következménye. Ha sikerül végrehajtani a feladatot, akkor kitörlődhetnek a tér-idő kontinuumból. Valakinek meg kell halnia. Odalent még mindig tanakodtak, de aztán megbékéltek Brian ötletével. Előették a kulcsokat majd Brian kezébe nyomták. Brian odalépett a géphez és belehelyezte a kulcsokat majd egyenként elfordította őket. Eközben az eltűnt csapat egy idegen helyen találta magát. A lúzerek egy buszban tértek magukhoz. Ki tántorogtak a buszból majd nagy meglepetésben volt részük. A busz, amiből kitántorogtak már jó ideje ott áthatott. Csupa rozsda volt. A világ, amibe kerültek sötét és üres volt. Lerombolt házak a távolban. Egy árva lélek sem volt ezen a bolygón. Egy újságot fújt arra a szél, ami elég régi lehetett a papír minőségéből ítélve. Abby felvette majd megnézte közelebbről.

-          2555… Az olaj elfogyott, kitört az atomháború! Ez…

-          Mihez kezdünk most?

-          Nem tudom… Talán ha meghalunk, akkor újra azon a helyen találjuk magunkat.

-          Talán…

Abby elengedte a kezéből az újságot, amit a szél messzire fújt. Aztán előre tekintett és szó nélkül elindultak a semmibe a lerombolt város felé. Reménykedtek abban, hogy találnak valamit vagy valakit. A többiek a torony alatt lévő épületben egy fehér szobában voltak. Nagyon izgatottak voltak. A gép elnyelte a kulcsokat és nem mutatott semmit. Egyszerűen kikapcsolt. Aztán pár pillanat múlva megnyitott egy átjárót. Közben Brian és Zoey egymás között sugdolóztak.

-          Vajon már hazajutottak a többiek? Kérdezte Zoey.

-          Szerintem… igen! Felelte Brian.

-          Szerintem is! Nem csináltak semmit, de hazajutottak… Szólt közbe Eric.

Mindannyian az átjáró előtt álltak. Eric volt elől, mert ő akart elsőnek belépni. Egymás után léptek be az átjáróba. Először a rosszfiúk léptek át rajta majd a Cukorcicák követték őket. Elsőnek Kaite lépett át az átjárón, de valamivel nem számoltak. Az átjáró közben bezárult és kettészelte a lányt. Egy hús cafatként esett össze. A fehér szoba csupa vér lett. A lány szervei csak úgy kiestek a helyükről. Észbe se kapott és meghalt. A többiek sokkot kaptak a látványtól. Brian pedig mérges volt magára, amiért erre nem gondolt. Kaite nem éledt újjá, végleg meghalt. Cindy kikészült a többiek pedig nem bírtak nézni ezért átmentek a másik helységbe. Cindy odahajolt a halott lányhoz.

-           Meghalt… Gyere, menjünk innen! Mondta Brian.

Brian felhúzta a lányt majd átmentek a másik helységbe és leültek a kanapéra. Idegtépő várakozásba kezdtek egymás mellett ülve némán.

-          Nekünk biztosan annyi. Megtörte a csendet Rob.

-          Talán van valami megoldás. Mondta Brian.

-          A te hibád Brian! Szólt közbe Cindy.

-          Na de…

A toronyban az irányító mindent figyelemmel kísért és erre ő sem számított. Látta azt is, hogy hol vannak a rosszfiúk. Bajban voltak. Felállt a helyéről majd egy géphez lépett. Megnyomott rajta egy gombot majd három arany kulcs esett ki belőle. Az egyik vörösen izzott a többi viszont nem.

-          Még kettő kell…

Az irányító a kezében a kulcsokkal visszaüt a helyére majd feltette a fejhallgatóját és beszélni kezdett.

-          Egy már megvan… Mondta a 23-as irányító.

-          Mi lesz a többivel? Mind a tizenkettő kulcsot meg kellett volna szerezni! Ordították a fülébe.

-          Egyelőre elég lesz ennyi. A háromból már egy befogadta a lelket. A többi hamar meglesz, ahogy látom…

A szerelők még mindig nem érkeztek meg. Az irányító nem tudott semmit sem tenni. De valami mégis az eszébe jutott. A többi életben maradt diákokat fel akarta hozni a toronyba. Egy valami még működött. A lift. Leküldte a liftet a torony alatt lévő földalatti épületbe. Ezzel megszegte a szabályt. Odalent a fehér szobában egy ajtó nyílt ki. Egy lift ajtaja pont a többiek szeme láttára. Mindnyájan felálltak majd közelebbről szemügyre vették.

-          Szerintem ez értünk jött! Szálljunk be… Mondta Brian.

-          Mi van, ha ez valami csapda? Szólt Rob.

-          Nem hiszem… Mondta Ginger.

Nem is tanakodtak tovább. Óvatosan beléptek a liftbe majd az elindult felfelé. Perceken át mentek felfelé és egyre türelmetlenebben voltak. Aztán egyszer csak megállt és kinyílt az ajtó. Egy furcsa ember állt az ajtó mögött kék színű ruhában. A ruháján pedig a 23-a szám szerepelt. Majd kinyújtotta a karját és így szólt:

-          Fáradjatok beljebb!

-          Ki maga? Kérdezte Brian.

-          Ha bejöttök, minden elmondok, és ha minden jól megy, hazajuttatlak titeket…

-          Hm… jól hangzik. Szólt Ginger.

Mindnyájan kiléptek a liftből majd az irányító a torony ablakához vezette őket. Majd elmesélt nekik mindent.

-          A hatalmas bolygó melyen éppen vagyunk, a galaxis közepében helyezkedik el. Odakint az a hatalmas vörösen izzó oszlop az maga az élet. De haldoklik… Csak az aranykulcsba zárt kiválasztottak lelkeivel menthető meg.

-          Azok vagyunk mi? Kérdezte Brian.

Az élet oszlopa haldoklott és vele együtt az egész univerzum. Az egész univerzumot az oszlop hozta létre. Mindent, amit ismerünk. A kulcsok a galaxisban lévő bolygókon szóródtak szét. Számtalan bolygón volt még emberi és nem emberi élet. A galaxis közepében lévő bolygón pedig több ezer hasonló irányító torony volt. Az életet és a halált irányították innét.

-          Nem virtuális valóságban hajtottátok végre a feladatokat, hanem egy igazi bolygón. Ha az oszlop felrobban, akkor megszűnik létezni az univerzum.

Az irányító a kezében szorongatta a három kulcsot majd felemelte.

-          Ennyit szereztetek meg… de csak egy működképes. A többi kettőnek még kell egy-egy lélek. Egyelőre ez a három is elég lesz…

-          Ezt elég nehéz felfogni és megérteni. Most mi lesz? Meghalunk? Kérdezte Cindy.

-          Még nem tudom… a rosszfiúktól függ. Ha ők hazajutnak, akkor közületek kell valakinek meghalnia.

Mindnyájan némán álltak az irányító mellet és bámultak ki az ablakon. A vörösen izzó oszlopot néztek. Hihetetlennek tűnt nekik ez a történet. Nem tudtak mit kezdeni vele. Valahogy nem fért a fejükbe. Az irányító visszasétált a székéhez majd leült.

-          Gyertek ide…

-          És mi van a lúzerekkel? Ők hová lettek? Kérdezte Sarah.

-          Nem haltak meg… még. De egy teljesen más föld nevű bolygón vannak.

-          Mi van az újjászületéssel, a pokollal és a mennyországgal?

-          Erre nem válaszolhatok nektek… így is megszegtem a szabályt. Felelte az irányító.

Aztán a képernyőre mutatott ahol a rosszfiúk voltak. Most már rajtuk múlik minden...

1 komment

Címkék: horror utazás krimi novella történet álom fantasy sztori thriller túlvilág

A bejegyzés trackback címe:

https://veresenedesalom.blog.hu/api/trackback/id/tr245296054

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Trefterror 2013.05.12. 16:37:28

Ez nem volt rossz egy átvezető résznek. Sok izgalmat, sok vért, sok durvaságot és persze perverzséget kéne bele rakj, úgy lenne igazán izgalmas...szerintem
süti beállítások módosítása