Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Véresen Édes Álom

Kedves látogató köszöntelek az oldalamon! Ne ijedj meg a csúnya bácsitól odafent… Ez egy különleges oldal különleges történetekkel és tartalommal. Ha kedveled a morbid és erőszakos történeteket, akkor itt a helyed! Lelkem mélyén művésznek születtem ezért nem csak ilyen történeteket írok. Különleges és elgondolkoztató rövid kis történeteket is szoktam írni vagy éppen olyat, ami az eszembe jut. Az oldal színes és változatos néhol túlságosan is mesebeli a történet, de ez így van jól! Némelyik történet egy álomból született valamelyik csak úgy kipattant a fejemből. Ha szeretsz olvasni és nem riadsz vissza a néhol durva és néhol szomorú történetektől, akkor olvass bele bátran! Még rengeteg remek és egyben hátborzongató történet van a fejemben, ezért néha látogass vissza! A vér élteti az embert az álom pedig tovább éltet! Vérrel írtam-e sorokat nézd meg hát bátran! Likeold a facebook oldalamat is hogy tudasd velem, van értelme annak, amit csinálok! Kellemes olvasgatást! :) 2015 © Minden jog fenntartva...bla bla bla

Facebook

Túlvilági utazás 5

2013.05.22. 20:23 Chinguai Mészáros

Túlvilági utazás

5 rész

Túlvilági utazás.jpg

 

A rosszfiúk egy erdőből botorkáltak ki. A semmi közepén voltak egy lélek sem járt arra. Aztán rátaláltak egy útra majd azt követték. Hosszú órákon át sétáltak aztán az út végén megláttak egy hatalmas várat. A vár kapuját pedig egy hatalmas sárkány őrizte. Óriási falakkal vették körül a várost. Lehetetlen volt más úton bejutni. Csak egy módon juthatnak be a várba. Azt várták, hogy valaki elkapja őket. Nem telet el sok idő és egy csapat felfegyverkezett lovag páncélban a várba tartott. Éppen egy foglyot vittek magukkal egy csinos szőke hajú lányt. Mikor meglátta a fiúkat csak mosolygott egyet. A rosszfiúk nem ellenkeztek megadták magukat. Majd megkötözték őket és a lánnyal együtt elvitték őket. A sárkány mellett haladtak el majd bementek a kapun. Egyikőjük, sem mert megszólalni. Mikor beértek a városba a lovagok a helyi börtönbe zárták őket. Egy sötét lyukban kuporogtak megkötözve. A rongyos öltözékben lévő szőke hajú lány is ott volt mellettük. Koszos volt, de szőke aranyszínű haja gyönyörűen szép volt. A lány pillanatok alatt kiszabadította magát.

-          Ezt meg hogy csináltad? Kérdezte Alex.

-          Segítsek? Kérdezte a lány.

-          Aha.

A lány kezében egy apró drót darab volt azzal feltörte a fiúk bilincseit. Majd a fiúk a lánnyal a szökést tervezték. A fiúk visszaültek a sárba majd a lány eljátszotta, hogy rosszul érzi magát és segítségért kiáltott. Arra jött az egyik őr kinyitotta a börtön ajtaját majd odament a lányhoz. A lány felpattant majd néhány mozdulattal leütötte az őrt. Elég tapasztalt volt már az efféle dolgokban látszott rajta.

-          Szabad az út… csak utánam! Mondta a lány.

A lány futott elöl a fiúk pedig utána. A lány nagyon jól ismerte a kivezető utat. Az őröket egymás után lecsapta. Pillanatok alatt kijutottak a sötét és koszos börtönből. A városban a tömegen keresztül futottak. A fiúk alig bírták követni a lányt nagyon fürge volt. Greg eléggé lemaradt a többiektől és az egyik őr üldözte őt. Túl lassú volt az őr ráugrott és leteperte őt a sárba. Majd a kezét megkötözte és visszavitte őt a börtönbe. Miközben futottak, ahogy csak bírtak észre sem vették, hogy elvesztették Greget. Az őrök a többiek nyomát elvesztették a városi tömegben. A lány a város szélén egy kis parasztházba vitte a fiúkat. Ott rejtőzködött. Mikor megérkeztek kifújták magukat majd rádöbbentek, hogy elhagyták Greget.

-          Mi lesz Greggel? Kérdezte Eric.

-          Amiért megszökött… felakasztják őt.

-          Mi a neved? Kérdezte Alex.

-          Aurora. Mondta a lány.

-          Miért segítettél nekünk? Kérdezte Eric.

-          Tudom, hogy készültök valamire… és én segíthetek nektek.

Aurora elővett néhány régi ruhát majd odaadta a fiúknak, hogy öltözzenek át. Aztán a lány kiment a konyhába majd hozott némi enni valót majd leültek az asztalhoz és ettek. Fintorogva, de ettek az eléjük rakott zabkásából. Régi és rongyos ruhában ültek az asztalnál.

-          Meg lehet menteni a barátunkat? Kérdezte Eric.

-          Talán… Ti honnan jöttetek? Kérdezte Aurora.

-          Nagyon messziről…

-          És mit akartok itt?

-          Megölni a királyt. Felelte Alex.

Aurora elejtette a kanalát és hangos nevetésbe kezdett. A fiúkra tekintett és még jobban nevetett. A fiúknak ez volt az utolsó feladatuk, de most nem hibázhatnak. Egymásra néztek majd felálltak. Aztán elindultak az ajtó felé. Aurora abbahagyta a nevetést majd komolyra fordította a szót.

-          Hová mentek? Szükségetek lesz a segítségemre… nélkülem mind halottak vagytok.

Aurora bement az egyik szobába majd kihozott néhány kardot és íjat. Majd a kezükbe nyomta a fiúknak.

-          Tudtok vele bánni? Kérdezte a lány.

A fiúk meg sem szólaltak. Majd a lány hosszú órákon át tanította a fiúkat a kardforgatásra. Alex volt a legügyesebb közülük. Alex nagyon kedvelte Aurorát. Izzott közöttük a levegő.

-          Remélem készen álltok… holnap esélyetek lesz megölni a királyt. Mondta Aurora.

Az éjszaka beköszöntött a városban. Aurora a fiúknak leterített néhány takarót a földre. A fiúk pedig lefeküdtek a földre és aludtak. Aurora pedig a szobájában pihente ki a napot. Alex felébredt az éjszaka közepén és beosont a lány szobájába. Majd befeküdt Aurora mellé, aki észre sem vette. Reggel pedig arra ébredt a lány, hogy Alex fekszik mellette, aki átöleli őt.

-          Mit keresel te itt? Kérdezte Aurora.

-          Tetszel nekem… szerelmes lettem beléd! Mondta Alex.

Aurora rámosolygott majd kilökte őt az ágyból.

-          Nincs idő a bohóckodásra! Dolgunk van…

Majd kipattant a lány az ágyból és felkapta a kardját. Majd kiment a nappaliba hol a fiúk még mindig aludtak. Felverte őket hangos zörejjel. Aztán a fiúk kezükbe nyomta a kardokat és egy íjat adott Ericnek.

-          A lovagi torna ma lesz… nemsokára! Ezzel az íjat a távolból fejbe lőheted a királyt… a többiekkel megpróbálunk közelebb menni hozzá.

-          Na és mi van Greggel?

-          Ma reggel fogják felakasztani a többi rabbal együtt! Sietnünk kell…

Gyorsan összeszedték magukat majd kiléptek a ház ajtaján és a tömegen keresztül elvegyülve a főtérre igyekeztek ahol a kivégzést tartották. A távolból már látszódtak a bitófán lógó emberek. Elkéstek. Greget a nem odaillő ruhájáról azonnal felismerték, ő volt az első, akit felakasztottak. A fiúk dühöngeni kezdtek Aurorát okolták a történtekért. A tömeg kellős közepén ordítozni kezdtek, de a lány lecsendesítette őket.

-          Sajnálom a barátotokat… valamiért előbb elkezdték. Nem az én hibám! Ha most kiszúrnak, végünk van… maradjatok csendben és induljunk.

-          Hogyan tovább? Kérdezte Alex.

Aurora elvitte őket onnét a piacon keresztül mentek át. Mikor egyszer csak egy őr kiszúrta őket majd a nyomukba eredt és üldözte őket. Aurora a fiúkat az egyik csatornába vezette ahol elbújhattak. Az őrök pedig hiába keresték. Borzalmas bűz terjengett a csatornában, de nem volt más választásuk. Egy időre elbújtak. Aurora aztán elindult a csatornában. Tudta hogyan lehet bejutni a lovagi tornára a csatornákon keresztül. Mentek egy darabig majd a lány rámutatott a csatorna fedélre.

-          Ez lesz az…

Aztán felmászott majd óvatosan kinézett. Már javában gyűltek az emberek. A csatorna kijárata nem volt messze a lovagi torna helyszínétől ezért nem volt egyszerű észrevétlenül kijutni onnan.

-          Egyenként mászunk ki… először én megyek majd aztán ti. Szólt Aurora.

-          Hé, Aurora… a királyt nekünk kell megölni. Különben nem juthatunk haza… Mondta Eric.

-          Rendben van.

Majd óvatosan kimászott és elbújt az egyik bokorban. Aztán őt követte Eric majd Alex mászott ki. Aztán Jason és Jack is kimászott majd mindannyian a bokorban rejtőzködtek.

-          Eric neked előre kell menned… miután megérkezett a király vedd elő az íjat és lőj, míg a többiek ujjonganak, majd fuss. Mondta Aurora.

-          Na és mi? Kérdezte Jason.

-          Mi felmegyünk királyi pódiumra és lekaszaboljuk, az testőreit majd ti megölitek a királyt.

-          És aztán? Kérdezte Alex.

-          Ha túléljük, akkor a csatornán keresztül menekülünk el… Mondta Aurora.

Eric az íjat elrejtette az inge alatt majd kellő távolságra ment. A nézőtér mögött rejtőzködött és várt. A király megérkezett majd az emberek tapssal üdvözölték őt. Eric megfeszítette az íjat majd becélozta a király fejét és lőtt. A nyíl szélsebesen száguldott és a király kezébe fúródott. Eric elhibázta. Majd futásnak eredt. A nagy káosz közepette a többiek feljutottak a pódiumra lekaszabolták a király őreit majd Aurora a kardot a nyakához tartotta. Alex, Jason és Jack az őrökkel harcoltak. Miután Alex lekaszabolta az őröket az egyik oldalon odament a királyhoz, de Aurora visszatartotta őt.

-          Vár még!

Aurora a királyt a székébe kényszerített majd átadta a kardját Alexnek, hogy őrizze őt. Alex a kardot a király torkához szorította. Már csak percek kérdése volt miden. Jason és Jack pedig pódium szélén álltak és figyeltek. Aurora pedig a nézőkhöz szólt.

-          Odakint a szegények éheznek, és ti őt istenítitek? Meg akart engem ölni… a saját apám! Hát én ezt nem hagyom! Mondta Aurora.

Aztán az apja felé fordult majd bólintott egyet.

-          Várj lányom! Ne tedd ezt… meg fognak ölni a barátaiddal együtt! Soha nem élhetsz nyugodtan, ha megteszed ezt!

-          Tudom… apám!

A messzi távolban íjjal felfegyverkezett őrök jelentek meg és kilőtték nyílvesszőiket. A nyílvesszők sebesen haladtak a legtöbb a céltól messze csapott le, de az egyik eltalálta Jacket.

-          Csináld már! Mondta Aurora.

Alex elvágta a király torkát a kardal majd futásnak eredtek a csatorna felé. Jack nem tudott mozdulni a nyílvessző a testébe fúródott és összeesett. Alex nem akarta ott hagyni őt, de nem tehetett mást haldoklott. Aztán mikor a csatornához értek Eric már ott várt rájuk. Valami furcsa dolog történt az idő lelassult és egy hatalmas átjáró nyílt meg a csatorna felett. Mindenki mozdulattalanul állt kivéve a fiúkat.

-          Vége van! Sikerült… mondta Eric.

-          De csak hármunknak sikerült Jack és Greg meghalt… Mondta Jason.

-          Tudtuk, hogy nem lesz egyszerű, de végre hazajuthatunk… mire várunk még? Menjünk… Mondta Eric.

-          Várjatok… azt hiszem, én maradok. Mondta Alex.

-          Mi?

-          Én beleszerettem ebbe a lányba és érzem, hogy ő is szeret engem… én itt akarok maradni vele! Mondta Alex.

-          Te megőrültél! Mondta Eric.

Majd elkezdtek nevetni. Aztán összenéztek egymással majd értetlenül álltak.

-          Ez most komoly? Ha lekapnak, meghalsz… Mondta Eric.

-          Vállalom a kockázatot… szeretem őt. Szólt Alex.

Eric odament Alexhez majd átölelte őt és sok siker kívánt neki bár egyáltalán nem értett egyet a döntésével. Jason is megölelte őt.

-          Vigyázz magadra! Mondta Eric.

-          Ti is… viszlát, barátaim. Szólt Alex.

Majd Eric és Jason belépett az átjáróba és az néhány másodperc múlva bezáródott. Az idő szép lassan visszaállt a normális helyzetébe. Aurora felnyitotta a csatorna fedelét majd leugrott utána pedig Alex. Behúzta a csatorna fedelét majd megcsókolta Aurorát. A lány nem ellenkezett. Egy pillanatra minden elfelejtettek. Aztán Aurora észrevette, hogy a többiek eltűntek.

-          Hol vannak a többiek? Kérdezte a lány.

-          Haza mentek… de én itt maradtam, mert szeretlek!

Alex megfogta Aurora kezét majd együtt futottak a csatornán keresztül. Aurora tudta, hogy lehet kijutni a városból a csatornán keresztül. Így hát könnyedén elszöktek a városból és egy aprócska kis faluban kötöttek ki. Több napon át mentek mimnél messzebb a várostól hogy sohase találjanak rájuk. Szerették egymást és boldogok voltak. Alex nem bánta meg hogy ott maradt. Eközben a galaxis közepén lévő bolygón a torony tetejében eldőlt minden. A kulcsok megteltek a fiúk lelkével és vörösen izzottak. A többi életben maradt diák megkönnyebbült a látottak alapján. Persze sajnálták a fiúkat, akik meghaltak, de ők pont ezt várták. Az irányító felállt a helyéről majd a kezében a kulcsokkal a lifthez léptett.

-          Na és velünk mi lesz? Kérdezte Brian.

-          Ha az oszlop elfogadja a kulcsokat és kéken fog izzani, akkor hazamehettek… addig még várnotok kell.

-          Hadd menjünk mi is! Mondta Cindy.

-          Nem lehet… maradjatok itt és ne nyúljatok semmihez!

Az irányító belépett a liftbe majd megnyomta a gombot. Aztán a fejhallgatójához nyúlt és így szólt:

-          Meg van! Most viszem oda…

-          Reméljük sikerülni fog. Szólt egy hang a vonal másik oldaláról.

A lift megérkezett majd az irányító kiszállt a liftből és elindult az oszlop felé. Eközben a toronyban a többiek körbeszaglásztak. Cindy az egyik monitort bámulta és egy angyalt vett észre rajta amint átrepül az égbolton.

-          Léteznek!

-          Mik? Kérdezte Brian.

-          Az angyalok… láttam az egyik monitoron.

A többiek kételkedtek benne de Brian hitt Cindynek. Brian kezdett beleszeretni a lányba és Cindy is máshogy viszonyult hozzá. Meglehet, hogy semmire sem fognak emlékezni az itt történtekből így hát Brian arrébb vitte a lányt és bevallotta neki hogyan érez iránta. Cindy szóhoz sem jutott, de megkedvelte Briant. A lány nem tudott megszólalni ekkor Brian megcsókolta őt.

-          Szeretlek… lehet, hogy a földön erre már nem lesz esélyem, mert mindent elfelejtünk. Mondta Brian.

-          Én nem mondhatom ugyanezt… de kedvellek… és talán egy nap szeretni is foglak. Mondta Cindy.

Majd Cindy az ablakhoz ment ahol a többiek figyelték, hogy mi történik. Brian kicsit szomorú volt, de egyben boldog is. Majd odament a többiekhez és együtt figyelték az eseményeket. Az irányító a kezében a kulcsokkal odaért az oszlophoz. Tömeg vette őt körül és angyalok jenetek meg az égen, hogy megfigyeljék az eseményeket. Cindy pedig vidáman mutatott az égre.

-          Mondtam, hogy léteznek!

A többiek is döbbenten figyelték az angyalok szárnyalását. Szárnyuk hófehér mely beragyogta az eget. Rengetegen voltak. Az irányító az oszlophoz lépett majd megérintette azt. Ekkor három kulcslyuk jelent meg rajta. Az irányító óvatosan belehelyezte a kulcsokat a lyukba majd egyesével elfordította őket. Aztán távolabb lépett az oszloptól és várták a csodát. Az oszlopon további kulcslyukak jelentek meg aztán hirtelen hangos zajt adott ki magából. Három egymás utáni hangos fülsértő hangot majd aztán az alja elkezdett átváltozni kék színűvé. Pillanatok alatt átváltozott kék színűvé és ezzel megmenekült a világ egy darabig. Mindenki ujjongott és nagyon boldogak voltak az ott élők az angyalok és mindenki.

-          Sikerült… Szólt az irányító a mikrofonjába.

-          Tudom… szép munka! De ezzel még nincs vége…

-          Tudom…

Majd az irányító visszament a lifthez felment a toronyba és mindent elmondott a diákoknak, akik életben maradtak.

-          Sikerült… most hazamehettek! De egy napon lehet, hogy újra itt fogtok kikötni… mert az oszlopnak a kiválasztottak lelkei kell.

-          És nem választhat magának mást? Kérdezte Rob.

-          Ezt nem lehet tudni előre… de lehetséges, hogy új embereket fog kiválasztani jó néhány év múlva, de lehet, hogy a ti lelketek kell majd neki.

Az irányító visszaült a székébe majd megnyomott egy gombot. Már időközben megjavították a rendszert a szerelők. Majd hátrafordult és sok szerencsét kívánt nekik. A fehér szobában megnyílt egy hatalmas átjáró majd beléptek rajta. A lelkük visszatért a testükbe és az idő visszatért a normális helyzetébe. Brian a buszban ébredt fel feje pedig zúgott. Körbetekintett és észrevette, hogy lángol a busz. A buszsofőr halott volt. A többiek közül még Rob tért magához. Ők ketten együtt húzták ki a többieket a buszból egyként az útra. a busz egyre jobban lángolt és még mindig voltak benne. Brian kimentette Cindyt a buszból majd az felrobbant. Hárman maradtak benne, akiknek a lelke már halott volt és most már a testük is. Brian meg akarta őket menteni, de már nem tudott rajtuk segíteni. Szerencsére a többiek nem sérültek meg komolyabban. Senki sem emlékezett a történtekre. Rob hívta a mentőket majd vártak. Cindy és Brian könnyebben sérült meg. Zoey eltörte a kezét és Leila is. Eric és Jason apróbb horzsolásokkal megúszta a balesetet. A lúzerek pedig nyomtalanul eltűntek a buszból. Ők egy másik világban ragadtak. Sarah eltörte a lábát és Ginger próbált meg segíteni rajta. Aztán lassan megérkezett a mentő és egymás után beszállították őket a kórházba. Senki sem emlékezett a túlvilágon történtekre. De Brian legbelül érezte, hogy valami történhetett. Mikor meglátogatta a többieket a kórházban furcsa érzés fogta el. Cindyvel együtt mentek meglátogatni a többieket és Cindy megfogta a kezét majd rámosolygott.

-          Megmentettél minket te és Rob… köszönöm neked! Félreismertelek téged Brian… te más vagy, mint a többi fiú.

Majd egy aprócska puszit adott Cindy Briannek az arcára. Brian érezte, hogy vonzódik a lányhoz. Tudta, hogy egy napon jó esélye van arra, hogy kialakul köztük valami, amit szerelemnek hívnak. Aztán a többiek lassan felépültek és mindannyian barátok maradtak, tartották egymással a kapcsolatot. Néha összejártak együtt kimozdulni valahová. Egyszóval mindenkit megváltoztatott a baleset és már máshogy tekintenek a világra. Rob és Ginger összejöttek egymással és nagyon boldogok voltak. Briannek is sikerült a lehetetlen, összejött Cindyvel és ők is nagyon boldogok voltak együtt. A baleset pedig már csak egy rossz rémálom számukra. Zoey az emós lány pedig Jasont szemelte ki magának, akit sikeresen meg is szerzett. Eleinte féltékeny volt Cindyre amiért Briannel volt, de most már megbékélt vele. Barátságuk összekovácsolta őket. Ők mentették meg az univerzumot a pusztulástól…

 

VÉGE

Szólj hozzá!

Címkék: horror utazás krimi novella történet fantasy thriller túlvilág Sci-Fi misztikus történet

A bejegyzés trackback címe:

https://veresenedesalom.blog.hu/api/trackback/id/tr285313454

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása