A Chinguai mészáros
5 rész
A férfinak támad egy ötlete. A bunkerban volt egy benzines kanna is. Fogta és megitatta a gyerekkel, lenyomta a torkán az összesen majd meggyújtotta a gyertyával.
- Ez az gyújts meg! Had égjen szét belülről! Haha… Aaa de viszket a suncim.
- Itt a balta vágd le a kezét, aztán majd megduglak a halott testén!
- Oké…
A kisfiú halálsikolyai a sakáléhoz hasonlítottak. Ahogy égett egyre jobban csendesedett, majd szép lassan elhalkult. Ez volt az egyik legkegyetlenebb módszer, a kínszenvedés több percen át tartott. Miközben a fiú szája és a belső szervei szénné égtek, Samora belecsapott a baltával a hasába és egy hatalmas lángcsóva tört ki belőle, ami az arcát megégette egy kicsit. Nem volt vészes. Egy enyhe kis sebhely. Szerencsére nem gyulladt ki semmi sem, így hát tovább folytatták a vérengzést. A gyerek már ekkor halott volt. Márió eloltotta a lángokat, majd nekiesett a lánynak és jól megbaszta.
- Nyalj ki! Ez az… aaa… Dugj meg gyerünk! Közben vagdosd a gyerek szénné égett testét!
- Imádlak…
Így is tett. Szétbaszta rendesen a picsáját és közben a késsel a szénné égett testet vagdosta majd utána együtt ettek belőle, mint a farkasok. A seriff reggel keresést indított, de megint nem talált semmit. A falubeliek rettegtek, hogy a következő áldozat az ő gyerekük lesz. A seriff a helybéli emberekkel éjjeli őrséget alított a legtöbb ház környékén. Márió hónapok óta nem tudott egy gyereket sem elrabolni. Ezért Samorával vaddisznókra és egyéb erdei állatokra vadásztak, a módszer ugyanaz megerőszakolta az állatot és megkínozta. De az nem olyan volt mint egy gyerek, nem élvezte úgy mint ahogy egy gyereket szokott megölni. A pszichopata vágyai arra akarták rávenni, hogy ölje meg Samorát de a férfi már túlságosan kötődött hozzá, megszerette. Reggelente mindig benézett a házába, senki sem látta, hogy legtöbbször otthon sincs. Mindig látták kijönni reggelente onnan. Márió egy esős napon a faluban szétnézett áldozat után kutatva. Senki nem jött rá hogy ő a pedo gyilkos. Végül megtalálta a következő áldozatát az tervezte, hogy éjszaka megpróbálja elrabolni. A helyőrség megcsappant csak pár ember maradt éjszakánként kint az a házak körül. Azt hitték, hogy vége van. Márió az éj leple alatt sikeresen elrabolt egy újabb gyereket. Egy kislányt. A nyála csorgott, amint hazaért vele jól megerőszakolta majd arra kérte Samorát hogy fojtogassa közben.
- Aaa… fojtogasd! Igen ez az!
Samora belehugyozott a lány szájába majd befogta az orrát és száját. A lány majdnem megfullad de kénytelen volt lenyelnie. Jöhetett a kedvenc részük a darabolás. Nem kímélték a lányt élve feldarabolták. Márió a baltával csapkodta szét a lány pedig egy késsel. Ezer apró darabra szelték, mint a hentes a disznóhúst. A fejük búbjától a lábukig csupa véresek voltak, a padlón lévő vért felnyalták majd elkezdték megenni a lány testét. Utána a vértócsában basztak egyet. A helyiek tudták, hogy nem egyedüli gyilkos a férfi, hanem van vele egy lány is. Úgy hívták a kis dögevő. Senki sem sejtette, hogy kinek a lánya lehet. Az évek teltek múltak, az elrablások és a gyilkosságok csak egyre szaporodtak. Volt, amikor a gyerek feldarabolt holtestét a családja háza elé tették. Szörnyűségesen gonoszak lettek, vidáman nézték végig, ahogyan a család a gyermeküket sirassa. Jókat kacarásztak rajta. Samora immár 17 éves lett, rengetek gyereket megöltek az elmúlt évek alatt és a kilétük még mindig ismeretlen a helyiek számára. Tél volt, Márió az egykori családi házában feküdt betegen. Tüdőgyulladást kapott. Azok a szomszédok ápolták, akiknek a gyerekeiket megölte.
- Nem lesz, semmi baj meglátod, meggyógyulsz. Szeretlek Márió.
- Én kicsi dögevőm én is szeretlek, jobban mindennél, bár csak ne bántottalak volna.
- Semmi baj, pihenj csak itt leszek.
Samora éjszakánként meglátogatta és mellette maradt, majd reggelente visszament a bunkerba. Márió az egyik reggel papot hivatott magának úgy érezte itt a vég. Mindent elmondott a papnak. Soha nem gondolta volna, hogy Márió a gyilkos.
- Fiam az elkövetett bűneid… Isten szemében… az én szememben megbocsáthatatlanok!
- Atyám kérem, bocsásson meg… had menjek el békésen erről a világról.
- Meg még mit nem te álnok gyilkos!
Az atya fogta a szenteltvizes tálat és belefojtotta a férfit. Majd értesítette a seriffet, aki minden helybélinek szólt. Az meggyilkolt gyerekek családtagjai egy késsel a kezükben a házhoz siettek. A halott férfit szanaszét szurkálták.
- Te rohadék, a kurva anyádat, ezt a fiamért kapod! Ááá… h…hh…hhh Kimerülten sóhajtozott.
- Soha többet nem árthatsz senkinek. A pokolban fogsz égni, menjünk innen és gyújtsuk fel ezt a kibaszott házat!
Így tettek. Felgyújtották a házat majd ez után megnyugodtak, bár tudták, hogy van egy lány is, de tőle nem féltek. Samora később megtudta a hírt és szomorúan vette tudomásul hogy egyedül maradt. A mai napig az erdőben él és állatokra vadászik. A helyiek sokáig beszéltek még róla, de már nem féltek. Pedig kellett volna, mert a lány bosszút esküdött. A lány szép lassan megerősödött, majd lassacskán kiirtotta az egész falut. Jó pár gyereket fogva tartott az egyik házban, amiben élt. Az egyik fiútól szült is pár gyereket, de nekik sem kegyelmezett hidegvérrel legyilkolta az egyik kisbabát majd felfalta. A másik gyerekét a többivel együtt fogva tartja és egy a pincében kínozza őket most is. És boldogan élt még meg nem… NEM, nem halt meg!
VÉGE
