Randevú a világítótoronynál
Ez a történet négy barátról szól, akik bíztak egymásban. Sarah más volt, mint a többi lány, ő félénk és zárkózott volt. Csodaszép fekete hajú és karcsú lány volt, de a fiúk mégis elkerülték őt. A barátaival mindannyian egy iskolába jártak. Az egyik nap a suliban odament hozzá Mary a vörös hajú lány és a szőke hajú szemüveges Leonard. Sarah le sem tagadhatta. Bele voltam zúgva Leonardba, de ő már Maryvel járt. Legbelül tiszta szívéből haragudott a lányra. Irigy volt rá, de mindig elgyengült. A barátai össze akarták őt hozni Michaellel ezért szerveztek nekik egy közös randevút. Sarah őrültségnek tartotta az egészet, de Leonard kedvéért belement. Leonard elküldte Maryt. Miután Mary elment Leonard mondott valamit a lánynak.
- Lesz egy kis meglepetésünk számodra!
Majd rákacsintott a lányra.
- Micsoda? Kérdezte Sarah.
Leonard nem felelt. Majd mosollyal az arcán elment. Mary addigra viszont eltűnt. Miközben beszélgettek Mary kiosont az osztályteremből és a folyosón át az udvarra tartott. Volt egy pince bejárt az udvaron. A pince ajtaja zárva volt viszont egy remek kis búvóhely volt, mert lépcsők vezettek le az ajtóig. Mary lement a lépcsőkön majd Michael karjába ugrott és hevesen csókolózni kezdtek.
- A világító toronyhoz viszed őt igaz? Kérdezősködött Mary.
- Úgy is tudod, minek kérdezed? Felelte Michael.
- Ugye tudod, hogy mit kell tenned?
- Tudom…
Majd megcsókolták egymást aztán Mary gyorsan sietett vissza Leonardhoz. Michael a zsebéből kikapta a telefont majd gyorsan kikereste Leonard nevét majd hívni kezdte. Leonard bement a férfi mosdóba majd felvette a telefont.
- A világító toronyban leszünk… azt akarja, hogy öljelek meg téged. Mondta Michael.
- De mi fogjuk megölni őt… Gúnyosan nevetett Leonard.
- Erre nem számít a kis…
- Ribanc? Azért mégis csak a barátnőm. Tudom, hogy megcsal valakivel.
Leonard bemérgesedett majd letette a telefont. Aztán kiment a mosdóból és épp összefutott Maryvel. Sétáltak egy darabig az iskola folyosóján majd megálltak. Leonard megfordult és kérdőre vonta Maryt.
- Hol voltál? Kérdezte Leonard mérgesen.
- Megkerestem Michaelt és beszélgettünk. Szeretné, ha becsatlakoznánk és vinnénk egy kis piknik kosarat tele finomságokkal.
- Mi szerveztük nekik a randit… hadd legyenek kettesben! Felelte Leonard.
- De ragaszkodik hozzá… vagy már nem szeretsz engem?
Gyönyörű zöld szemeivel szomorúan nézett rá Mary. Majd Leonard bólintott egyet, aztán a lány a nyakába ugrott és megcsókolta. Leonard szerette a lányt, de túl megbízhatatlan volt. Tudta, hogy megcsalja őt ezért bosszút akart állni rajta. Odakint gyönyörű tavaszi nap volt. A tavasz friss illatát fújta az enyhe szél. Egészen kellemes idő volt. Odabent viszont halálra unták magukat a diákok. Michael és Sarah már az utolsó óra elején eltűntek. Együtt leléptek a suliból majd a tengerparti világítótoronyhoz mentek. Fogták egymás kezét és beszélgettek út közben. Sarah kicsit kínosan érezte magát, de megpróbált feloldódni. Út közben megálltak egy kisboltnál és Michael beszaladt majd vett egy üveg pezsgőt.
- Az minek? Kérdezte Sarah.
- Azért igyunk valamit…
- Na és a pohár?
- Van a táskámban. Felelte Michael.
Aztán betette az oldaltáskájába a pezsgőt és tovább sétáltak a tengerparti világítótoronyhoz. Michaelnek nagyon is bejött a lány. Kívánta őt, de tudta, hogy ilyen könnyen úgy sem adja meg magát ezért le akarta itatni. Kedvesen bánt vele, de már azon törte a fejét hogyan juthatna be a bugyijába. Eközben a suliban az utolsó óráról kicsöngettek. Leonard és Mary a folyóson álltak és vártak. De ők nem jöttek.
- Máris leléptek volna? Kérdezte Leonard.
- Úgy néz ki. Mondta Mary.
- Akkor utánuk megyünk?
- Az előbb még nem akartad…
- Jó móka lesz négyesben piknikezni…
Leonard és Mary haza indultak az iskolából. Nem messze laktak az iskolától. Egy kertes kis házikóba betértek majd felkapták az előre elkészített piknik kosarat és elindultak a világítótoronyhoz. Sarah és Michael a búzamező közepén vidáman szaladgáltak. Michael hanyatt dobta magát majd rávette Saraht hogy ő is csatlakozzon hozzá. Egymás mellett bámulták a kék eget. Ragyogóan kék volt az ég aznap és alig volt egy-két felhő. Különleges tavaszi nap volt. Az első olyan nap, amikor ennyire jó idő volt. Michael oda akart bújni a lányhoz, de ő nem engedte. Nem volt hozzászokva az ilyesféle rámenős fiúkhoz. Sarah felállt majd így szólt:
- Na, nem megyünk fel? Talán odafent szebb a kilátás! Szólt Sarah.
- Igazad van… de te vagy a legszebb! Mondta Michael.
Sarah megnémult és elpirult. Aztán Michael felpattant majd tovább sétáltak a búzamezőben egészen az elhagyatott világítótorony bejáratáig. Michaelnek volt kulcsa a világítótoronyhoz, de nem akarta elárulni Sarahnak honnét, akárhogy is nyaggatta a lány. Aztán verseny futottak a csigalépcsőn a világítótorony tetejéig. Michael sokkal gyorsabban kapkodta a lábát és előbb felért, mint Sarah. Majd lihegve várta a toronytetején a lányt. Sarah is felért, de nagyon kifáradt a futásban. Mindketten a korláthoz mentek majd kitekintettek a tengerre. Mesés volt. Ragyogó kékség ameddig a szem ellát. Michael elővette a pezsgőt a táskájából majd leszedte róla a drótot és az azonnal kilőtte a kupakot. Majd gyorsan előkapta a poharakat és töltött bele.
- Műanyag pohár? Nevetett Sarah.
- Miért nem jó? Kérdezte Michael.
Majd együtt nevettek. Aztán szép lassan megiszogatták a pezsgőt és jókat nevetgéltek. Beszélgettek és álmodoztak. Michael még közelebb akart kerülni a lányhoz. Megfogta karját majd a szemébe nézett és meg akarta csókolni de Sarah elhúzódott tőle. Túlságosan gyors volt neki ez a tempó. Michael egyre mérgesebb kezdett lenni. Tudta, hogy így sem érheti el célját ezért mikor Sarah nem figyelt benyúlt a táskájába és óvatosan kivett egy apró zacskót. Mágikus por volt benne, vagyis Michael így hívta. Ezzel a porral már rengeteg lányt magáévá tett ezen a helyen és most sem tudott ellenállni a kísértésnek. Kitöltötte az utolsó csepp pezsgőt a poharakba majd óvatosan beleszórt egy kis port Sarah italába majd odaadta a lánynak.
- Ez az utolsó és ez a legfinomabb. Mosolygott Michael.
- Uh… ennyi pont elég is lesz! Nevetett Sarah.
Majd koccintottak egyet a műanyag pohárral és egyszerre lehúzták azt a keveset. Nem sokkal utána Sarah szédülni kezdett. Zagyvaságokat beszélt és alig állt a lábán. Majd Michael karjába esett. Az altató megtette a hatását. Michael tudta, hogy jönnek a többiek, de már ki volt éhezve a lányra. Óvatosan a földre fektette majd levette róla a ruháit. Kezét a melleire helyezte csorgó nyállal majd utána letépte róla a nadrágot és a bugyit is. Imádta az ártatlan lányokat. Belenyalt finom puncijába majd előkapta a farkát és tövig belenyomta. Ez az, amit igazán akart. Jól megbaszni a kis fekete hajú csajszit. Semmi többet nem akart. Kiélvezte az erőszak miden pillanatát. Nyögésétől a sirályok is elijedtek. Sarah szinte nem érzett semmit, de egyszer kétszer mintha hangot adott volna ki a száján. Michael keményem és durván bánt a lánnyal, aki még szűz volt. De ő ezzel nem törődött. Elkábított állapotban megerőszakolta. Miután a lányba élvezett felhúzta a cipzárját majd szép lassan visszahúzta a lány nadrágját és bugyiját. Aztán egyszer csak hangot hallott odalentről. Leonard és Mary már a lépcsőkön jöttek felfelé és egyre közeledtek. Michael nem tudta, hogy mit tegyen. Gyorsan visszahúzta Sarah pólóját majd a korláthoz állt és várt. Leonard és Mary elérték a toronytetejét, de valahogyan nem lepte meg őket a földön fekvő lány.
- Mit tettél Michael? Kérdezte Mary.
- Ugye nem erőszakoltad meg? Kérdezte Leonard.
Michael még csak oda se fordult hozzájuk. Hallgatott, mint a sír. Majd Leonard odament hozzá és ököllel behúzott neki egyet. Megragadta az ingjét majd arrébb hurcolta. Aztán halk suttogásba kezdett.
- Te barom! Nem elég hogy a barátnőmet dugod még őt is? Arról volt szó, hogy én dugom meg először! Megállapodtunk! Mondta Leonard.
- Sajnálom… Én nem feküdtem le Maryvel esküszöm! Mondta Michael.
- Nálad van a kés?
Michael bólintott majd a táskájából kivette és óvatosan odaadta Leonardnak, hogy meg ne lássa Mary. Leonard megköszönte majd egy hirtelen mozdulattal lelökte a toronyból Michaelt. Zuhanás közben Michael úgy sikított, mint egy kislány. Több métert zuhant majd egy hangos reccsenéssel földet ért. Nyakát és gerincét törte. Betonra esett és azonnal meghalt. A feje egy része szétloccsant és kitörte kezét, lábát. Vére átszínezte a betont. Leonard és Mary csendben nézte végig, ahogyan lezuhan a fiú. Aztán Leonard odalépett Maryhez majd dühbe gurultan kérdezősködni kezdett.
- Miért csaltál meg vele? Pedig én szerettelek! Mondta Leonard.
- Élvezem, ha a pasikkal játszhatok… Mondta Mary.
Leonard a zsebéből óvatosan kivette a kést majd Mary torkához szorította és a falhoz lökte őt.
- Azt hiszed Mary, hogy ez mind a randevúról szólt?
- Tudom, hogy nem… Mind a ketten megőrültetek ezért a lányért! Mind a ketten meg akartátok erőszakolni! Azt hiszed nem tudtam? Válaszolta Mary.
- Honnan tudtad? De most már mindegy… végig az volt a tervünk hogy téged kiiktatunk a képből… persze Michael nem tudta, hogy ő is meg fog halni. A hülye azt hitte, hogy nem jöttem rá mit művel a hátam mögött veled. Toporzékolt Leonard.
- Azt hiszed túl jártál az eszemen?
Mary az ölében szorongatta a piknik kosarat. Miközben vitatkoztak óvatosan belenyúlt és kivett egy pisztoly. Leonard észre sem vette, mert elment az esze. Mary a mellkasához tette majd meghúzta a ravaszt. Leonard a mellkasához kapott majd elejtette a kést. Aztán Maryre nézett majd összeesett. Mary óvatosan arrébb húzta és rádöntötte őt a korlátra. Leonard még életben volt, de alig tudott beszélni. Erősen vérzett.
- Na, ki is akart megölni kit? Ez mind annak a hülye kurvának a hibája. Mind a ketten utána csorgattátok a nyálatokat. De velem nem szórakozhattok!
- Te… szemét… Halkan nyögte Leonard.
Majd Mary a pisztolyt a szájára helyezte és csendre intette.
- Azt hiszed nem jöttem rá, hogy mit akartok, hogy mit terveztetek? Tudtam, hogy a lányt akarjátok, és hogy engem ki akartok nyírni. De én okosabb voltam nálatok. Gondoltam, hogy Michael nem bírja ki, és hogy te bedühödtem megölöd őt. Súgta a fülébe.
Sarah közben kezdett magához térni. A szemeit nyitogatta, de még nem tért teljesen magához. Mary utoljára megcsókolta Leonardot majd szépen átdobta őt a korláton és végignézte a zuhanását a halálba. Leonard tehetetlenül zuhant hang nélkül. Még arra sem volt ereje, hogy megszólaljon. Michael mellett ért földet kitört csontokkal és kiloccsant aggyal. Mary becsukta a szemét majd megkönnyezte őt. Szerette mind a két fiút, de elárulták őt és ezt nem hagyhatta annyiba. Sarah magához tért majd lassan felült és azt sem tudta, hogy hol van. Fájt a feje és fájdalmat érzett odalent is.
- Ez mind te miattad van! Ordította Mary.
Közben hadonászott a fegyverrel. Sarah pedig értetlenül ült ott és azt se tudta, hogy mi van. Csak a dühöngő Maryt látta maga előtt. Mary odahajolt hozzá majd megragadta őt és felállította. Aztán a fejéhez nyomta pisztolyt.
- Nem is vagy te annyira szép… mit láttak benned?
- Nem értem… Mi történt? Kérdezte Sarah.
- Michael megerőszakolt és Leonardnak is az volt a célja…
- Micsoda?
Sarah döbbenten hallgatta végig Maryt. Nem így ismerte egyikőjüket sem. Kedvesek voltak, de rá sem néztek. Nem értette. Annyira elhitette magával, hogy nem kell senkinek sem, hogy nem vette észre a fiúk apró jeleit. Mivel nem közeledett egyik fiúhoz sem, ezért ők más módszert választottak. Végül egy gonosz terv áldozata lett. Marynek pedig már semmi sem számított csak ki akarta csinálni azt a lányt. A kezét a ravaszra tette majd így szólt:
- Most meghalsz… ezt nem hagyom annyiban! Szólt Mary.
Sarah gyorsan kapcsolt és fellökte Maryt. Mary kezéből pedig kiesett a pisztoly. Sarah gyorsan arrébb rúgta és le is esett toronyból. Majd egymásnak estek. A földön fetrengve egymás haját tépték. Sarah felülre kerekedett majd ütlegelni kezdte Maryt. Egyik ütés követte a másikat. Sarah dühösen ütötte a lány fejét. A történtektől erőre kapott és nem hagyta magát. Félholtra verte Maryt majd felállt. Mary még életben volt, de rosszul festett. Arca csupa vért volt. Sarah megtörölte véres száját és megindult a lépcső felé. Ekkor Mary hozzá szólt a földön fetrengve.
- Ne hagy itt… te kurva!
Sarah visszafordult majd odament hozzá. Aztán lefogta a kezeit és a torony széléhez húzta őt.
- Nem hagylak itt… suttogta a fülébe Sarah.
- Ne…!
Sarah legurította őt, a világítótornyot tetejéről majd becsukta szemét. Mary sikítozott, de hiába. Hamar földet ért. Sarah csak a csattanást hallotta. Majd felállt zúgó fejjel, szakadt ruhával és véresen elindult lefelé a lépcsőn. Kezeivel a korlátot szorongatta. Nem volt túl jó passzban. Nem tudta, hogy most mihez kezdjen. Mikor leért a földszintre a világítótoronyban meglátott egy ásót. Felkapta majd kiment vele.
- Ezért nem randizok senkivel sem… mindig csak baj keveredik belőle. Mondta magában.
Kiült a napra a búzamezőben majd hátradőlt és az eget bámulta. Hosszú ideig feküdt ott. Aztán felállt és ásott pár gödröt a búzamezőben majd fogta a hullákat és beledobta a gödrökbe. Aztán betemette őket majd visszavitte az ásót.
- A legjobb barátaim voltak… Miért tették ezt? Kérdezgette magában.
Majd megalázva és lelki sebekkel telve elindult haza. A búzamező közepén ballagott és egymagában sírdogált. Napnyugta volt és még mindig csodaszép az idő. A madarak csicseregtek a szél elcsendesedett, de már sohasem lesz ugyanolyan Sarah számára…
VÉGE
